Az Osztrák Népcsoportok Központjának ünnepi rendezvénye – egyértelmű követelések a politikával szemben

6 nappal ezelőtt

5 perc olvasás

Sajtóközlemény

Izjava za medije | Tiskovna izjava | Presseaussendung

Tisková zpráva | Tlačová správa | Presejakero arbitschajipe

Ünnepi rendezvény a Bécsi Egyetemen – az ONK neves ünnepi szónokok részvételével ünnepelte fennállásának 40. évfordulóját, és követeli az óvodától az érettségiig tartó kétnyelvű oktatást, a Népcsoporttörvény újrakodifikálását, valamint a teljes körű kétnyelvű bíráskodás biztosítását; bemutatták a karintiai szlovénekről szóló új kézikönyvet

Bécs, 2026. október 14. – Az Osztrák Népcsoportok Központja (ONK) 2026. október 13-án, kedden este a Bécsi Egyetem Nagy Dísztermében rendezett ünnepséggel emlékezett meg fennállásának 40. évfordulójáról. Alexander Van der Bellen szövetségi elnök, Claudia Bauer szövetségi miniszter és Harald Stauder (Dél-tiroli Néppárt) bevezetésként videóüzenetben köszöntötték a vendégeket. További üdvözlőbeszédet mondott Christoph Wiederkehr szövetségi oktatási miniszter, Suzana Lep Šimenko, a Szlovén Köztársaság külföldön élő szlovénekért felelős minisztere, valamint Milan Bošnjak, a Horvát Köztársaság külföldön élő kisebbségekért felelős különmegbízottja. A vendégek között volt Walter Rosenkranz, a Nemzeti Tanács elnöke, a szomszédos államok nagykövetei, parlamenti képviselők, valamint a népcsoportok különböző területeken tevékenykedő képviselői. Az 1985-ben alapított ONK Ausztria hat autochton népcsoportjának közös érdekeit képviseli.

A szövetségi elnök, a szövetségi miniszter és Dél-Tirol méltató üzenetei

Alexander Van der Bellen szövetségi elnök, Claudia Bauer szövetségi miniszter és Harald Stauder videóüzeneteikben méltatták a Népcsoportok Központjának négy évtizedes munkáját. Kiemelték a Központ jelentőségét, amely Ausztria autochton népcsoportjainak közös platformjaként összefogja érdekeiket, és biztosítja, hogy hangjukat a politikában és a nyilvánosságban is meghallják. Claudia Bauer bejelentette a Népcsoporttörvény módosításával foglalkozó Népcsoporti Fórum létrehozását, valamint a népcsoportok nyilvánosság előtti láthatóságának növelését célzó konkrét kezdeményezéseket. Harald Stauder hangsúlyozta, hogy a dél-tiroliak nagyra értékelik az ONK-val annak megalakulása óta fennálló, nemzetközi szinten is megvalósuló együttműködést.

Wakounig: „A népcsoportpolitika európai politika”

Marian Wakounig, az ONK elnöke a népcsoportok valamennyi nyelvén köszöntötte a vendégeket. Beszédének középpontjába az emberek összekapcsolását állította, „amit egyetlen mérleg sem mutat ki”. Karintiai szlovénként szlovénül is megszólalt: „Az anyanyelvem számomra soha nem jelentett határt, hanem mindig hidat. És pontosan ezt kívánom népcsoportjaink valamennyi nyelvének. Mert egy dolgot nem szabad elfelejtenünk: ahol a nyelvek találkoznak, ott nem falak emelkednek, hanem hidak épülnek, amelyeken közeledhetünk egymáshoz.” A szomszédos államokra és Dél-Tirolra utalva kijelentette: „Ahol a népcsoportok jól élnek, ott az államok közötti kapcsolatok is virágoznak.” Ugyanakkor figyelmeztetett: „A nyelv csak akkor él, ha beszélik. A kultúrát minden közösen megélt pillanat élteti. A népcsoporti jogok pedig csak akkor érvényesülnek, ha az egész társadalom kiáll mellettük.” A népcsoportok gazdasági, társadalmi és szellemi téren egyaránt gazdagítják az országot: „A népcsoportok tehát egész országunk közös gazdagságát jelentik. Ezt a gazdagságot nemcsak megőriznünk kell, hanem fel is kell ismernünk, meg kell becsülnünk, és a jövő számára tovább kell gyarapítanunk.”

Wiederkehr: Erősíteni kell a kétnyelvűséget

Christoph Wiederkehr szövetségi miniszter a kétnyelvű iskolarendszer és az óvodai nevelés megerősítése mellett foglalt állást, mind Bécs, mind pedig Karintia és Burgenland vonatkozásában. „Az oktatás lehetőségeket és új perspektívákat teremt” – fogalmazott Wiederkehr. Világos jövőképet vázolt fel a szövetségi főváros számára: a népcsoporti nyelveken folyó, egységes oktatási rendszer megteremtését. Ez valamennyi oktatási intézményt magában foglalná az óvodától az érettségiig. A cél az, hogy „tovább erősítsük a népcsoporti kultúra és nyelv kétnyelvű közvetítését”. A népcsoportok melletti elkötelezettségét is hangsúlyozta: „Ha a népcsoportoknak jól megy a soruk, a demokrácia is jól működik.”

Lep Šimenko: Az anyanyelv és az identitás megőrzése

Suzana Lep Šimenko szlovén miniszter üdvözlőbeszédében méltatta a Központ négy évtizedes munkáját, valamint szerepét az ausztriai népcsoportok közötti kapcsolatok kiépítésében és érdekeik képviseletében. Hangsúlyozta az anyanyelv, a kultúra és a nemzeti identitás megőrzésének jelentőségét. Kiemelte továbbá a kölcsönös tisztelet és az együttműködés fontosságát, amelyek gazdagítják az osztrák társadalmat és hozzájárulnak annak sokszínűségéhez. Látogatása egyúttal aláhúzta a Szlovénia és Ausztria közötti rendszeres párbeszéd jelentőségét is.

Bošnjak: A horvátok hidat képeznek az államok között

Milan Bošnjak, a Horvát Köztársaság külföldön élő kisebbségekért felelős különmegbízottja hangsúlyozta az ONK stratégiai jelentőségét a Horvát Köztársaság számára. Az ONK olyan platformot jelent, amellyel Horvátország szorosan együttműködik a népcsoportokat érintő kérdésekben. Utalt továbbá Ausztria európai kötelezettségvállalásaira, amelyek a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményből erednek. A horvát nyelvet, amely egyben az Európai Unió egyik hivatalos nyelve is, meg kell őrizni, meg kell becsülni és aktívan támogatni kell. „A párbeszéd és a kölcsönös megértés az erős társadalom, a döntéshozatalban való részvétel és az egységes Európa alapját képezi” – fogalmazott Bošnjak. Emellett kiemelte Ausztria és Horvátország kiváló kétoldalú kapcsolatait. A két állam között fontos hidat képez az Ausztriában élő autochton horvát népcsoport is.

Buranits: Oktatás, bíráskodás, finanszírozás

Josef Buranits, az ONK főtitkára ünnepi beszédében mérleget vont az elmúlt évtizedek munkájáról. A Központot „Ausztria autochton népcsoportjainak kritikus és erőteljes hangjaként” jellemezte. A Népcsoporttörvény 2026. júliusi módosítását, amely immár alkotmányos rendelkezésben nevesíti valamennyi autochton népcsoportot, a népcsoporti jogok megerősítése felé tett első fontos lépésnek értékelte. Ugyanakkor követelte az elavult és hiányos Népcsoporttörvény újrakodifikálását. Ennek alapjául szolgálhatna az ONK 2009-ben közösen kidolgozott szakértői javaslata. „Mindannak, amit teszünk, el kell jutnia az emberekhez” – hangsúlyozta Buranits. Az ONK munkájának középpontjában a Claudia Bauer által bejelentett Népcsoporti Fórum, valamint a bécsi iskolai kínálat biztosítása és bővítése áll.

Buranits tárgyilagos kritikát fogalmazott meg a karintiai helyzettel kapcsolatban: „Ezen a ponton világosan ki kell mondani, hogy sok karintiai szlovén számára az államszerződésben rögzített kötelezettségek ellenére mindmáig nem biztosított a kétnyelvű bíráskodáshoz való hozzáférés.”

Az oktatás területén az ONK a népcsoporti nyelveken folyó, az óvodától az érettségiig tartó, egységes oktatási rendszer biztosítását követeli, különösen Bécsben. Az Oktatási Minisztérium támogatásával már létrehoztak egy munkacsoportot. Buranits kijelentette, hogy az Európai Iskola modellje nem felel meg a népcsoportok igényeinek: „A célnak annak kell lennie, hogy a Komenský-iskola pedagógiai és szervezeti modelljére építve megfelelő, mindenekelőtt pénzügyi szempontból is működőképes megoldás szülessen a bécsi népcsoportok számára.”

A népcsoporti munka általános finanszírozásával kapcsolatban hangsúlyozta: „Fontos azonban, hogy a pénzügyi forrásokat ne csökkentsék, hanem mindig igazítsák az inflációhoz.” Köszönetet mondott a Szlovén Köztársaságnak, a Horvát Köztársaságnak és az Oktatási Minisztériumnak a sokéves együttműködésért és támogatásért.

Új kézikönyv a karintiai szlovénekről

Marija Wakounig, a Bécsi Egyetem munkatársa, aki maga is karintiai szlovén, bemutatta a karintiai szlovénekről szóló, átdolgozott és aktualizált népcsoporti kézikönyvet (Koroške Slovenke in Slovenci). A kiadvány az ONK és a Bécsi Egyetem Ausztria- és Kelet-Közép-Európa Központjának együttműködésében készült. Simon Urban és David Ressmann fiatal történészekkel közösen meghatározó szerepet játszott a könyv tartalmának kialakításában és szerkezetének átdolgozásában.

A több mint 143 oldalas mű megalapozott, átfogó képet nyújt a népcsoport fejlődéséről. A jelenlegi kiadás különösen nagy hangsúlyt fektet a nők szerepére a népcsoportok történetében – ez olyan szempont, amely a korábbi kutatásokban kevés figyelmet kapott. Wakounig hangsúlyozta, hogy a nyelv és a kultúra megértése nélkülözhetetlen alapja az identitás hosszú távú fennmaradásának az általános iskolától a felsőoktatásig. A kézikönyv az ONK-n keresztül szerezhető be.

Négy évtized közös hangja

Az ONK-t 1985-ben a karintiai szlovén Karel Smolle köré szerveződött csoport alapította; 1986-ra valamennyi népcsoport egyesült a Központ keretében. „A legnagyobb sikerek közé tartozik, hogy sikerült az ausztriai népcsoportok ügyét a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tennünk” – mondta Smolle.

Az est zenei programjáról a Supreme Quartett és Marko Blascetta gondoskodott a népcsoportok nyelvein. A rendezvényt Roman Roblek moderálta.