Kiadvány: 50 éves a Népcsoporttörvény – és még mindig nincs megoldás

Egy 2026. május 27-én tartott sajtótájékoztató keretében Klagenfurtban/Celovecben bemutatták a „50 Jahre Volksgruppengesetz – und noch immer keine Lösung” („50 éves a Népcsoporttörvény – és még mindig nincs megoldás”) című kiadványt, amely az 1976-os osztrák Népcsoporttörvény aktuális helyzetével foglalkozik. A rendezvény középpontjában a kiadvány átfogó ismertetése állt, amelyet a szerző, Mag. Rudi Vouk ügyvéd tartott: bemutatta a publikáció lényegi tartalmi sarokpontjait, és kitért a történelmi folyamatokra, a jogi keretfeltételekre, valamint a jövőbeli cselekvési területekre is.

Mag. Vouk mellett a sajtótájékoztató pódiumbeszélgetésében részt vett Dr. Inzko, a Karintiai Szlovének Tanácsának elnöke, DDr. Wakounig, az Osztrák Népcsoportok Központja (ÖVZ) elnöke, valamint Adrian Kert, a Hermagoras/Mohorjeva Kiadó képviselője is. A szakmai és intézményi szempontból széles összetétel biztosította, hogy a különböző nézőpontok – a tudományos elemzéstől a népcsoportpolitikai gyakorlaton át egészen a kiadói megvalósításig – megjelenjenek a vitában. A pódiumbeszélgetés résztvevői egybehangzóan úgy vélték, hogy a kiadvány a jelenlegi Népcsoporttörvénnyel kapcsolatos kritikai párbeszédhez való fontos hozzájárulás.

A vita során nyomatékosan hangsúlyozták azt is, hogy a publikáció nemcsak a karintiai szlovénekhez szól, hanem kifejezetten megszólítja Ausztria valamennyi autochton népcsoportját. Ezzel azt kívánják egyértelművé tenni, hogy számos kihívás – például az oktatás, a média, a közigazgatás vagy a nyilvános láthatóság területén – népcsoportokon átívelően fennáll. A kiadvány ezért egy egész Ausztriára kiterjedő párbeszédre szóló felhívásként is értelmezhető, amely összegyűjti a különböző népcsoportok tapasztalatait, és a szinergiákat is hasznosítani kívánja.

Az Osztrák Népcsoportok Központja (ÖVZ) a vita keretében további szempontokkal járult hozzá a megbeszéléshez. Wakounig elnök rámutatott: egy új, modern Népcsoporttörvény nem állhat meg a meglévő szabályozások egyszerű továbbírásánál, hanem figyelembe kell vennie az elmúlt évtizedek mélyreható társadalompolitikai változásait. Külön hangsúlyozta a nyilvános tér digitalizációjának jelentőségét, amelyben a népcsoporti nyelvek jelenleg szinte egyáltalán nem jelennek meg. Ebből következik annak szükségessége, hogy a jogi keretfeltételeket úgy fejlesszék tovább, hogy a népcsoporti nyelvek és a velük összefüggő jogi dimenziók a digitális információs, kommunikációs és médiakínálatban is láthatóan és hallhatóan jelen legyenek.

A felszólalásokban megjelent az a remény is, hogy az autochton népcsoportok fiatalabb generációi új, konstruktív impulzusokat adhatnak a népcsoportvédelem továbbfejlesztéséhez, és ezzel összefüggésben a Népcsoporttörvény újrakodifikálását is szükségesnek tartották. Ezzel kapcsolatban felmerült egy, a generációk közötti igazságosságra építő kezdeményezés lehetősége az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, amely korszerű párbeszédet indíthatna el a kisebbségvédelem továbbfejlesztéséről.

Az Osztrák Népcsoportok Központjának (ÖVZ) célja, hogy – e legújabb publikáció fényében is – továbbfejlessze az ausztriai autochton népcsoportok védelmét egy korszerű, dinamikus népcsoportvédelem irányába, amely megfelelően figyelembe veszi a jelenlegi társadalmi változásfolyamatokat, valamint a digitalizáció kihívásait és lehetőségeit.

Ezzel összefüggésben további, érdemi párbeszédeket kívánnak ösztönözni a politika, az intézmények, az oktatás, a média és a civil társadalom között annak érdekében, hogy a népcsoportok törvényben rögzített jogait fenntartható módon biztosítsák, és a nyilvános, valamint a digitális térben is jövőorientáltan megerősítsék.