Az Alkotmányügyi Bizottság útjára indítja a Népcsoporttörvény módosítását
Részlet a Parlamentskorrespondenz 2026.06.25-i 620. számából
Módosítási javaslat:
Az Alkotmányügyi Bizottság jelentése:
A járásbíróságok összevonása biztosítaná a kétnyelvű bíráskodást Karintiában
Bécs (PK) – A múlt héten Anna Sporrer igazságügyi miniszter és Claudia Bauer, a népcsoportokért felelős miniszter sajtótájékoztatón mutatták be azokat a tervezett intézkedéseket, amelyek a kétnyelvű bíráskodás biztosítását szolgálják Karintiában, valamint az ausztriai autochton népcsoportok megerősítését célozzák. Ma a Nemzeti Tanács Alkotmányügyi Bizottsága széles többséggel zöld utat adott két vonatkozó törvénymódosításnak. A törvényszövegek rendkívül rövid határidővel történt benyújtása ellenére a Zöldek is támogatták az előterjesztéseket. Ezzel várhatóan biztosított lesz a több alkotmányos rendelkezéshez szükséges kétharmados többség.
A tervezet középpontjában a karintiai járásbíróságok összevonása és kétnyelvű kompetenciaközpontok létrehozása áll a klagenfurti és a völkermarkti bírósági helyszíneken. Emellett a hat autochton népcsoport alkotmányjogi biztosítását, valamint a népcsoportok és a politika közötti párbeszéd erősítését is tervezik. A népcsoport-támogatásokról szóló éves jelentést a népcsoportok helyzetéről szóló átfogó jelentés váltja fel. Az FPÖ fenntartotta magának a lehetőséget, hogy a Nemzeti Tanács plenáris ülésén döntsön a tervezett törvénymódosítások támogatásáról; a bizottságban a törvénymódosítások rövid határidővel történt benyújtása miatt nem kívánt tartalmi értékelést adni.
Nem kapott többséget a bizottságban az FPÖ törvénykezdeményezése, amely a súlyos bűncselekményeket elkövetők kitoloncolásának megkönnyítését célozta. A Zöldeknek a nyilvános térben történő diszkrimináció elleni védelem kiterjesztésére irányuló határozati javaslatáról szóló tanácskozást elnapolták.
Külön szabályozás a karintiai kétnyelvű járásbíróságok számára
A Népcsoporttörvény és a bírósági szervezetről szóló törvény módosításának alapját a koalíciós pártok törvényjavaslata (936/A) képezte, amely eredetileg csak nyelvi kiigazításokat tartalmazott, és amelyet a bizottsági tanácskozások során az ÖVP, az SPÖ, a NEOS és a Zöldek közös módosító indítványával egészítettek ki. Emellett a bizottság a négy párt kezdeményezésére a bírák és ügyészek szolgálati jogviszonyáról szóló törvény, valamint a munkaügyi és szociális bíróságokról szóló törvény módosítását is útjára indította.
A módosító indítvány konkrétan előírja, hogy 2027. január 1-jei hatállyal a ferlachi járásbíróságot összevonják a klagenfurti járásbírósággal, a bleiburgi és a bad eisenkappeli járásbíróságokat pedig a völkermarkti járásbírósággal. Ezzel egyidejűleg a Völkermarkt-Bleiburg és a Klagenfurt-Ferlach járásbírósági illetékességi terület teljes egészén – Klagenfurt, Krumpendorf, Magdalensberg, Maria Saal, Moosburg, Pörtschach és Techelsberg községek kivételével – biztosítják a kétnyelvű eljárási jogokat. Emellett kétnyelvű kompetenciaközpontok létrehozását tervezik a klagenfurti és a völkermarkti bírósági helyszíneken. A szövetségi kormány rendeletével St. Jakob im Rosental községet a villachi járásbíróság illetékességi területéről a Klagenfurt-Ferlach járásbíróság illetékességi területére helyeznék át.
Az indokolás szerint ezek a lépések azért szükségesek, mert egyre nehezebb olyan munkatársakat találni a kis járásbíróságok számára, akik beszélnek szlovénül. Egy bíró nyugdíjba vonulása miatt a három érintett járásbíróságon jelenleg de facto nem lehetséges szlovén nyelven, tolmácsolás nélkül tárgyalásokat tartani – emelte ki Anna Sporrer igazságügyi miniszter a bizottságban. Ferlachban és Bleiburgban ugyanakkor a jövőben is lennének bírósági napok.
Annak biztosítása érdekében, hogy a kétnyelvű bírósági helyszíneken elegendő kétnyelvű személyzet álljon rendelkezésre, a bírósági szervezetről szóló törvény mellett a bírák és ügyészek szolgálati jogviszonyáról szóló törvényt is módosítják. Eszerint a jövőben azokban a felsőbb tartományi bírósági kerületekben, ahol kétnyelvű bíróságok működnek, a bírói előkészítő szolgálatra irányuló kiválasztási eljárásban előnyben részesíthetők azok a pályázók, akik a második hivatali nyelvet szóban és írásban is ismerik. Emellett a jövőben valamennyi kétnyelvű járásbíróságon külön bírósági részlegeket kell kijelölni a második hivatali nyelven folyó ügyek intézésére. A munkaügyi és szociális bíróságok illetékességi körébe tartozó jogviták esetében a jövőben a Klagenfurti Tartományi Bíróság – és nem a Grazi Tartományi Bíróság – lesz helyileg illetékes, ha a biztosított Bosznia-Hercegovinában, Észak-Macedóniában, Horvátországban vagy Szlovéniában rendelkezik lakóhellyel.
A népcsoportok megerősítése
Az ausztriai hat autochton népcsoport jogi helyzetének megerősítése érdekében ezeket a jövőben kifejezetten megnevezik a Népcsoporttörvényben, alkotmányos rendelkezéssel biztosítva. Konkrétan a horvát népcsoport, a szlovén népcsoport, a magyar népcsoport, a cseh népcsoport, a szlovák népcsoport és a roma népcsoport tartozik ide. Emellett a kormány köteles lesz évente átfogó jelentést benyújtani a Nemzeti Tanácsnak a népcsoportok helyzetéről, a népcsoporttanácsok kifejezett véleményezési jogával együtt.
A Nemzeti Tanács Alkotmányügyi Bizottságában e jelentésekről tartandó nyilvános meghallgatások emellett lehetőséget adnának a népcsoporttanácsoknak arra, hogy ajánlásaikkal közvetlenül a képviselőkhöz forduljanak. Ehhez azonban – egy bizottsági megállapítás szerint – előbb még módosítani kell a házszabályról szóló törvényt.
Az FPÖ bírálja a törvénytervezetek rövid határidővel történt benyújtását
Wolfgang Gerstl (ÖVP) és Sabine Schatz (SPÖ) azzal indokolták, hogy a törvényszövegek csak röviddel a bizottsági ülés előtt készülhettek el, hogy még különböző technikai kérdéseket kellett tisztázni. A Népcsoporttörvény 50 éves jubileumát azonban arra kívánják felhasználni, hogy az ausztriai népcsoportokat jobban láthatóvá tegyék és jogilag megerősítsék – mondta Schatz, aki reményét fejezte ki, hogy a plenáris ülésen egyhangú döntés születik.
Hogy ilyen döntés valóban megszületik-e, egyelőre nyitott kérdés. A két törvénytervezet rövid határidővel történt benyújtása miatt az FPÖ számára nem lehetséges, hogy tartalmilag nyilatkozzon róluk – mondta Michael Schilchegger képviselő a bizottságban. Előbb a frakcióban kell erről tanácskozniuk. Véleménye szerint mindenesetre „a parlamenti ellenzék semmibevételének új dimenziója”, hogy a tervezeteket csak néhány perccel a bizottsági ülés előtt küldték meg. Frakciója még előzetes tervezeteket sem kapott, holott kétharmados többséget igénylő ügyről van szó. „Ennél mélyebbre aligha lehet süllyedni” – fogalmazott felháborodottan.
A Zöldek a törvénymódosításokat fontos első lépésnek tekintik
Olga Voglauer, a Zöldek képviselője szintén élesen bírálta a törvénytervezetek késői benyújtását. Ez a gyakorlat „nem válhat szokássá” – figyelmeztetett. Elmondása szerint ugyanakkor a Zöldeket legalább részben bevonták a tárgyalásokba, és például sikerült elérniük a népcsoportokról szóló jelentés kibővítését. Évek óta tartó viták után ideje jogilag biztosítani a hat autochton népcsoportot – hangsúlyozta. A karintiai kétnyelvű bíráskodást érintő változtatásokat is pozitívnak tartja, bár sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy nem sikerült Klagenfurt városát és a Klagenfurti Tartományi Bíróságot is bevonni. Ebben az értelemben számára a törvénymódosítások csupán első lépést jelentenek, hiszen számos más területen is javításokra van szükség.
Gerstl és Schatz mellett Selma Yildirim (SPÖ) és Gertraud Auinger-Oberzaucher (NEOS) képviselők is elnézést kértek a módosító indítvány és a kiegészítő törvénykezdeményezés késői benyújtásáért. „Túl kevés idő maradt az érdemi véleményezésre” – ismerte el Auinger-Oberzaucher. Ugyanakkor kifejezetten üdvözölte, hogy növelni kívánják a népcsoportok láthatóságát. Yildirim fontos döntésről beszélt a Népcsoporttörvény 50 éves évfordulója alkalmából.
Bauer: a népcsoportok az osztrák identitás részei
Claudia Bauer, a népcsoportokért felelős kancelláriai miniszter hangsúlyozta, hogy az autochton népcsoportok nyelvükkel, kultúrájukkal és történelmükkel Ausztriához tartoznak, és az osztrák identitás részét képezik. Ebben az értelemben jelentős lépésnek tartja, hogy most alkotmányjogilag biztosítják őket. Emellett utalt a tervezett párbeszédfórumra is.
Anna Sporrer igazságügyi miniszter hangsúlyozta, hogy mind a szlovén népcsoportot, mind a karintiai tartományi politikai szereplőket bevonták a járásbíróságokkal kapcsolatos tervezett változtatásokba. Egyetlen bíróságot sem zárnak be, hanem egyes helyszíneket vonnak össze – erősítette meg. Az új kompetenciaközpontokban szlovén nyelvű tájékoztatást nyújtanának, és elmondása szerint több szlovén nyelvű formanyomtatványt is terveznek. Sporrer azt is ígérte, hogy prioritásként kezeli a Klagenfurti Tartományi Bíróság szükséges felújítását.
.....
Hozzászólások