4. Párbeszédplatform a Parlamentben

OEVZ
márc. 26.
2 perc olvasás

Alcím: Az emlékéveket arra kell felhasználni, hogy a jogi helyzetet az új körülményekhez és követelményekhez igazítsuk

2025. március 25-én került sor az osztrák Parlamentben az őshonos népcsoportok párbeszédplatformjának ülésére. Az Osztrák Népcsoportok Központja (ONK) kifejezetten üdvözli, hogy Walter Rosenkranz, a Parlament elnöke az új törvényhozási időszakban is folytatja a párbeszédplatformot, és 2026-ra népcsoportnapot tervez. A Parlament ebben az évben jelentős évfordulókat ünnepel: a háború befejezésének 80. évfordulóját, az Államszerződés 70. évfordulóját, az EU-tagság 30. évfordulóját, valamint a következő évben a Népcsoporttörvény 50. évfordulóját.

Josef Buranits, az Osztrák Népcsoportok Központja főtitkára és a Horvát Népcsoporttanács elnöke pozitívan nyilatkozott a párbeszédfórum folytatásáról: „Örvendetes, hogy Rosenkranz házelnök folytatja a párbeszédplatformot, és erősebben bevonja a Szövetségi Tanácsot. Emellett tervben van, hogy a párbeszédplatform üléseire a felelős kormányzati szerveket is meghívják és bevonják – így a Szövetségi Kancelláriát, valamint az Oktatási és a Pénzügyminisztériumot. Ezt a megközelítést nagyon üdvözöljük. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a párbeszédplatform munkája nyomán konkrét megoldások szülessenek.”

A népcsoportok képviselői két fő prioritást jelöltek meg: az oktatást és a népcsoporttörvény korszerűsítését. Külön kiemelték az Oktatási Minisztérium munkacsoportjai és a népcsoporti képviselők közötti együttműködést, akik már közös állásfoglalásokat fogadtak el.

Buranits kifejtette: „Az 1976-os népcsoporttörvény már nem korszerű, és 50 év után jövőállóvá kell tenni. Már 2011-ben készített egy neves szakértői csoport javaslatot az újrakodifikálásra, ám az nem szerzett politikai többséget. Következő lépésként egy parlamenti konventet javaslok a népcsoporttörvény reformjára, valamint egy állandó parlamenti bizottság felállítását a népcsoportok ügyeinek kezelésére.”

Marian Wakounig elnök az évfordulós ünnepségekben lehetőséget lát: „Az emlékéveket fel kell használni a népcsoportok, kultúrájuk és nyelvük láthatóságának növelésére, valamint jogaik továbbfejlesztésére. Az Államszerződés 70. évfordulójának ünnepségén a népcsoportoknak külön programpontot kellene képezniük. Az oktatás területén olyan reformokra van szükség, amelyek az óvodától az egyetemig támogatják a nyelvtanulást és a nyelvfejlesztést. Figyelembe kell venni a városi központokba irányuló elvándorlást is. A népcsoportokhoz tartozók számára ott is biztosítani kell a hozzáférést a kétnyelvű iskolákhoz. A bécsi Komenský-iskola modelljét a népcsoporttanácsok célmodellnek tekintik, és az Osztrák Népcsoportok Központja is támogatja.”

Különösen örvendetes volt a pártok szakpolitikai szóvivőinek széles körű egyetértése a konkrét végrehajtási lépéseket illetően. Agnes Totter (ÖVP) képviselő elődjének, Berlakovichnak a szavait idézte: „Eljött az idő!” Michael Bernhard (NEOS) képviselő találkozót jelentett be Wiederkehr oktatási miniszterrel. Olga Voglauer (Zöldek) képviselő parlamenti ankétot javasolt a törvények kidolgozására. Antonio Della Rossa (SPÖ), aki frakciótársa, Pia Maria Wieninger helyett vett részt, párhuzamot vont saját családtörténetével, és a nyelvek megőrzését szolgáló intézkedések mellett szólalt fel. Ezek a bejelentések optimistává teszik Josef Buranitsot abban, hogy az évtizedes stagnálás után határozottabb nyelv- és népcsoportpolitika következhet a jogalkotó részéről.

Az Osztrák Népcsoportok Központja nyilvános kommunikációjában rendszeresen hangsúlyozza a népcsoportnyelvek mint európai szomszédnyelvek pozitív gazdasági hatásait, mivel ez a szempont a nyelvtanulásról és -megőrzésről szóló vitákban gyakran háttérbe szorul.

Fotók: ONK(ÖVZ)/Hauck-Tyran